Szem�lyes �lm�ny: ’98 els� janu�ri h�tv�g�j�n, a londoni Portobello Road piac�t j�rva egy Freestyle Breakbeat c�m� kal�zkazetta akadt a kezembe. Mixelte Adam Freeland - r�ad�sul olyan sz�mokat is, melyek bakeliten �gy egy �vre r� jelentek meg. (De mi t�rt�nhet ma, ha a ’97 v�g�n k�sz�lt �s dubplate-re v�gott munk�kkal csak most ismerked�nk?!)
 P�r m�sodpercre belehallgattam, s r�gvest megvettem. Kusza, kaotikus ritmusok - szokatlan hatvan perc, de szok�sosan agyat torn�sztat�, sehova nem tudtam besorolni, �s csak azt �reztem, hogy valami eg�szen �jnak vagyok a f�ltan�ja. Els� nekifut�sb�l (ez mind�ssze n�h�ny m�sodpercig tartott, �s nagyon t�volr�l) big beatnek hittem. Pedig nem az, de nem is jungle, hanem nu skool breakz (a trendi helyes�r�st k�vetve)... Igaz, ez csak j� f�l�vvel k�s�bb der�lt ki, m�gpedig egy szint�n Adam Freeland v�logatta CD, a Coastal Breaks II kapcs�n. R�la a DJ-matuzs�lem Carl Cox nyilatkozta, hogy �v� a j�v�. Egy�bk�nt Cox Ultimate Breakz c�mk�je Freelandre, Kevin Beberre �s t�rsaikra “szakosodott”. Freeland huszonn�gy �ves, a fell�p�sek sor�n nemcsak h�rom lemezj�tsz�n var�zsol, de a hat�st samplerek haszn�lat�val m�g �l�bb� teszi. Labelje, a Marine Parade a fiatal ir�nyzat egyik legizgalmasabb alkot�m�helye. Sz�vesen k�z�sk�dik Beberrel: projektj�k, a Tsunami One - t�bbek k�z�tt - a Headrillaz How It Is-�nek �tdolgoz�s�val h�vta fel mag�ra a figyelmet.
Kiad�kn�l maradva: a Fuel a nu skool s�t�tebb arc�t villantja fel. Err�l els�sorban Dave Tipper gondoskodik, de a t�bbiek (Bargercharge, Daiskaust, Ils, Radio-active Man) is elk�peszt� sz�mokkal rukkolnak el�. (Minderr�l az Eight Track dupla CD-n gy�z�dhet�nk meg.)
Azt�n itt van m�g - a Budapesten is megcsod�lt - Tayo Dust to Dustja (a Planet of the Breakz v�logat�s nemsok�ra jelenik meg), vagy az “iskola” sz�ne-vir�g�t maga m�g�tt tud� Botchit & Scarper. �s egy meglepet�s: a techno meg house k�r�kben j�l ismert Matthew Bushwacka! B Plank-je. (Skulduggery c�m� kompil�ci�juk bombak�nt robbant ’98 v�g�n...)
De honnan j�tt ez a zene? F�ldrajzilag egyszer� a v�lasz: Londonb�l. �s am�gy sem a semmib�l, hiszen konkr�tan �rz�kelhet� hat�sok fedezhet�k fel, azokat foglalja egys�gbe, s term�szetesen ir�nyzat-teremt� pluszt ad hozz�juk. Egyes�lnek az er�k, m�s szavakkal: a dance eddigi t�rt�net�nek (tal�n) valamennyi progressz�v hajt�sa a nu skoolban sz�kik vir�gz�sba. P�ld�ul az �reg elektro - n�mi minimalizmusba b�jtatott - speci�lis �s professzion�lis hangz�sokban teljesedik ki. De a funkb�l is j�nnek a mint�k: dallamok form�j�ban. Vagy a nyolcvanas �vek breakbeat muzsik�ib�l, break-funkb�l, Afrika Bambaata�t�l, elektro �s funk f�zi�j�b�l. A sokadik alkalommal �jj�sz�let� T-Power Funk Dental Hygiene-je, vagy a sz�n egyik k�zponti alakj�nak sz�m�t� Beber Chief Rock�ja �s Juvenile Delinquentje illusztr�lj�k leg�kesebben e t�telt.
Azt�n itt van m�g a techno, mint minden�tt - st�di�m�dszerek, g�pzene, meg hasonl�k. N�mi acid, valamint acid trance is, hiszen a bugybor�kol� hangok er�teljesen vannak jelen (High Prime: Funky As...). A techstep jungle gyilkos basszusai �s m�g gyilkosabb szubbasszusai szint�n nem hi�nyoznak. (A dubplate-ek sem!) �s egy kev�s breakbeat, a mai verzi�b�l: lelass�tott jungle groove-ok, t�rt �temek, poliritmia. Tov�bb� - sz�rv�nyosan - hip hop, jamaikai dub �s reggae mot�vumok...
Egyel�re ennyi, de a nu skool szerfelett gyorsan fejl�dik, s elk�pzelhet�, hogy holnap big beat vagy house elemek ugyancsak felbukkannak. Viszont vigy�zzunk a c�mekkel: nemr�g l�tott napvil�got egy This Is the Nu Skool v�logat�s - egyetlen sz�ps�ghib�ja, hogy az �j iskol�b�l m�g mutat�ba se ker�lt r� sz�m... (Ez a tendencia val�sz�n�leg folytat�dik - j� �zlet -, �s egy megsz�vlelend� tan�cs: az albumok c�me helyett az el�ad�k nev�re koncentr�ljunk!) Viszont hamarosan a boltokba ker�l a r�gi - k�b� ’80 �s ’90 k�z�tti hip hop �s breakbeat - munk�k �jrakevert v�ltozatait tartalmaz� Old Skool Breakz vs. Nu Skool Breakz. Merthogy beindult a remix-l�z, szinte mindenhez hozz�ny�lnak. Freeland alkalmasint az Orbhoz, de a m�velet kir�ly�nak elk�nyvelt Rennie Pilgrem se t�tlenkedik (l�sd Arthur Baker vs. Rennie Pilgrem: Like No Other). (Tov�bb� � prezent�lja a Nu Skool Breakz 1 �s 2-t, valamint a friss Renaissance-v�logat�s m�sodik CD-j�t is: t�bbek k�z�tt olyan csemeg�kkel, mint a Metisse Sousounde-je, vagy az Ils, Freq Nasty �s a Thursday Club “dalai”.)
 Meglep� (vagy m�gsem annyira?), de a szerte�gaz� hat�sok nem eklektikus sz�ssz�, hanem �n�ll� �s roppant jellegzetes, feszes alkot�sokk� �llnak �ssze. Egyszerre, egy�tt �s egym�st�l sz�tv�laszthatatlanul sz�lalnak meg. Gyakran ugyanazon opuson bel�l, mint a New Yorki repetit�v mester, Steve Reich Desert Music-j�nak B.L.I.M. �s az �j-z�landi (de Londonban �l�) Freq Nasty (az � Freq-a-Zoidja bizonyult a m�lt �v egyik l�tv�nyos siker�nek) k�z�sen k�sz�tett remix�ben: az eredeti sz�mot �gy sz�tszedt�k, �s olyan komplex �j vil�got teremtettek bel�le, hogy a h�tunk is belebors�dzik a v�ltakoz� ritmusok, a breakbeatbe, id�nk�nt acidbe t�ved�, m�skor a Kraftwerket id�z� elektr�ban bolyong� futamok hallat�n. Minden elemnek megvan a maga k�l�n helye, �s egym�st kieg�sz�tve t�k�letesen funkcion�lnak... K�l�nben az � kett�s�k a m�r eml�tett High Prime form�ci� is: a Funky As... / Fruit of the Boom pedig a Marine Parade-n�l l�tott napvil�got... (�s m�g egy “�tszab�s”, bizony�tva, hogy az elektronika nagy “�regjei” se t�tlenkednek: Richard D. James a’88-as acid-house h�s Baby Ford Normalj�t b�jtatta - dzsungel-basszusokat mell�z� - nu skool k�nt�sbe.)
Elm�letileg 120 �s 130 k�z�tti bpm-ekkel, de ez is gyakran v�ltozik: a r�szegys�gek lelassulnak, majd “visszaigazodnak”, megint lelassulnak, megint vissza, �s �gy tov�bb. Fontosak-e m�g egy�ltal�n a sz�mok, a 120, a 130? Tal�n, de a sebess�g tulajdonk�ppen annyira nem is sz�m�t... S ha m�r ritmus, akkor basszusok: gyilkosak, �m kev�sb� elidegenedettek, mint a dzsungelben. A nu skool alapvet�en pozit�vabb, vid�mabb zene: a hangok a j�v� �s nem a vil�gv�ge fel� mutatj�k az ir�nyt. K�l�nb�z� helyeken sz�lalnak meg, �gy teremtve teljes t�r�lm�nyt. T�gul� terek�t - a m�rhetetlen vil�g�r�t! Dinamikusan (teh�t az ir�nyzat lemezlovas-bar�t), t�ncolhat�an. Egyszerre t�nc-centrikus �s agycsavar�, hiszen elk�peszt� mennyis�g� audit�v inform�ci�t tov�bb�t.
Sz�zsz�zal�kos a technika: e zen�k k�sz�t�i �jt �s nappalt a st�di�ban t�ltik. Maximalist�k - a t�k�letes hangz�sra t�rekednek, arra, hogy minden hang a maga hely�n, a leghat�konyabban sz�laljon meg. (Az Uptown Connection Madness�n Beber pont err�l elm�lkedik!) Digit�lis alkimist�k. S ha emberi besz�det vagy valami hasonl�t v�l�nk felfedezni, ne ess�nk csapd�ba: az �ltal�ban vok�deren meg k�l�nb�z� effektusok felhaszn�l�s�val k�sz�lt. Noha a szerz�k mint�kb�l is dolgoznak, �ltal�ban maguk gener�lj�k a hangokat. �s a “furcsas�gokt�l” se idegenkednek: az �ltal�nos �rtelemben vett n�pzene megterm�keny�t� hat�s�t bizony�tva, n�ha egy-egy harmonika vagy furulya is felcsend�l.



Sz�veg: Cadik - K�ml�di Ferenc (FREEE arch�v)